Kondi terem

Mindenki tudja hogy a legtöbb nő a szexi férfiakra bukik. És ki a szexi férfi? Akinek kockahasa van. Itt az alkalom hogy neked is az legyen.

*Nem igen szoktam unatkozni így ma sem fogok. Kondi terem felé vettem az utat egy rövid fekete pólóban és egy hosszú sport naciban, fehér firefox os csukában. Nem vagyok egy számítógép mániás, de olykor ki jön a kocka belőlem.*
~Végre lazíthatok és edz hetek kicsit.
*Merültem gondolataimba és el kezdek gyúrni, elég ijesztő a, hej hogy tök egyedül vagyok itt bár máskor se szoktak itt többen lófrálni. Igaz ma is lett volna egy külön órám egy sráccal, de ezek szerint nem jön el. Igaz nem zavar, mert ma egyedül akartam lenni. Néha bele fáradok abba, hogy ilyen népszerű vagyok és nem átlagos félre értés ne essék, szeretem, de néha fárasztó. A sujzózással kezdek, majd úgy haladok a többi gép felé.

To: Jensen

Mivel szombat volt, ráadásul még tél is, ùgy döntöttem, hogy végre azt teszem, amit én akarok. Én meg azt akarom, hogy ez a napom igazán jòl teljen. Korán ébredtem, s pròbáltam nem gondolni arra ami köztem és Hector között történt. Nagy nehezen sikerült feldolgoznom, hogy mit is tett velem, teljesen egyedül, segédeszközök nélkül. Nem ittam, nem drogoztam, inkább arra koncentráltam, ami a feladatom volt. Kissè ùgy működtem, mijt egy robot, de nem érdekelt, mimdenki örüljönyannak, hogy itt vagyok, s egyáltalá megcsinálom amit elvárnak tőlem. Shayre már nem is gondoltam, minek? Jòl itt hagyott a bajban, aztán ő hitte azt, hogy mekkora nagy igaz barát. Hát rohadtul nem az. Itt hagyott egyedül ezzel a vadállattal. Hát mostm àr azt a kevés érzelmet is megölte, amit tápláltam iránta. Inkább nem is gondoltam rá. Nem érdemli meg, még a nőkkel se tud bánni. A partiribi szobatársam még aludt, semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy megvárjam amíg felébred, s elhallgassam a r0hadt nyafogását, ezért elvonultam a fürdőbe, s hideh vizet fröcsköltem az arcomba. Miután már kevésbé voltam kòmás, lezuhanyoztam, majd egy khakizöld sortot vettem fel, sportmeltartòval, ami megmuratta az alakom nagy részét. Megszárítottam a hajamat, majd lòfarokba kööttem, s sminkként feltettem egy kis szempillaspirált, hogy mégiscsak kinézzek valahogy. Felhùztam az edzőcipőmet, elpakoltam magam után, majd beágyaztam. Halkan hùztam be a szobám ajtaját, de nem Jasmine-re voltam tekintettel, hanem a csendesen szuszogò Lexire. Őt nem akarom felkelteni, ö nem olyan k0rva, mint a drága Jas. Elindultam a nyugati szárny fele, szándékosan, hosz ott tudok a legjobban ismerkedni fiùkkal, a konditerembe meg biztosan lesznek páran. Persze nem ilyen korán, de gondolom lassan majd érkeznek. Belöktem a kondi ajtaját, már nagyon jòl ki tudtam igazodni a suliban. Kicsit hűvös volt a.folyosòn az öltözetemhez, ezért is örültem amikor megcsapott a teremből kiáradò párás levegő. Megpillantottam az egyik focista fiùt, majd ùhy döntöttem, hogy vagy most, vagy soha. Magabiztosan ràmosolyogtam, majd elindultam felé.
- Szia. Mi még nem ismerhetjük egymástt, Elena vagyok. Szòlíts csak nyugodtan Ellie-nek, vagy Lena-nak.- darálom el a szokásos bemutatkozò szövegemet, majd kezet nyùjtottam, s kedvesen rámosolyogtam. A srác focista volt, ismertem látásbòl.
[- Egyébként pom-pom lány.- teszem hozzá. Soha nem villogtam ezzel a dologgal, de miért is ne? Csak ismerkedek helyes fiùkkal, akkor szabad, vagy nem? Nem hazudtam...

*Amíg edzek, nagyban egy csaj jön be az ajtón, aki egyből le is szólít. Látásból ismertem és azt, hogy pom pom lány.*
-Szia Jensen vagyok nagyon örülök!
*Mondtam és felállok, majd kezet nyújtok. Ma valahogy ember vagyok és nem egy tahó, aki csak arra megy. Jó bejön ez igaz nagyon is, de tudtommal van barátija és ma amúgy sem vagyok csajozós hangulatban. Ekkor a srác bejön, akivel órám lenne és odajön hozzám.*
-Bocsánat Mr. Gardner a késésemért remélem azért különórát meg tarja nekem.
*Teljesen alázattal jön oda hozzánk és mondja el amit akar. Én nem akarok bunkó lenni szóval így szólok.*
-Igen de Jensen nek elég ha így hívsz.
-Elena mi szél hozott a kondi terembe? Különórát szeretnél te is venni?
*Kérdezem majd mosolygok rá.*

To: Jensen

Kettesben akartam volna maradni Jensennel (mint utòlag kiderült), de a mosoly akkor fagyott le az arcomròl, amikor egy másik, szàmomra ismeretlen sràc lépett be a kondi ajtaján. Savanyù a szőlő... egyszer megyek pasizni ùgy, hogy akkor na, én összeszedek valakit, aztán akkor is meggátolnak benne. Na nem baj, vessük be bájainkat, s csàbítsuk el ezt a Jensent.
- Ò, dehogy. Teljesen meg vagyok elégedve az alakommal. Más miatt jöttem.- kacsintok rá, majd közelebb sétáltam hozzá, kacér mosollyal az arcomon. Megálltam tőle fél méterre, majd intettem neki, hogy hajoljon le.
- Nem maradhatnánk esetleg kettesben? Jò lenne beszélgetni.- mondom, kicsit félreérthetően, s nem törődve azzal, hogy most ùgy viselkedek, mint Jasmine. Èn legalább nem minden pasival teszem ezt, ez megnyugtatta a lelkiismeretemet. A kezemmel átfontam a derekát, majd a kék szemeimmel könyörgő pillantásokat vetettem rá. Tudtam, hogy a férfiak nagy része nem tud nekem ellenállni, főleg ha a hasam fedetlen. Hamarosan hátrapillantottam a szerencsétlen gyerekre, aki végignézte ezt az egész jelenetet, majd zavartan elfordult, s kiment. Gondolom azt hihette, hogy Jensen barátnője, vagy rajongòja vagyok.
- Játszunk olyat, hogy te edzel, én meg nézem, hogy rendesen csinálod-e.- kacsintok rá, majd elmosolyodtam. Bár pòlò volt rajta, az izmai mégis tökéletesen átlátszottak a feszes fekete pòlòján, amit én egyáltalán nem bántam. Szemügyre vettem a tökéletes felsőtestét, majd elmosolyodtam.
- Szòval, hány éves vagy?- teszek fel egy tök általános kérdést. Nem akartam sokat beszélni, mert szerintem a Jensen féle pasik inkáhb a cselekvést szeretik, mint a beszédet, márpedig ha meg akarom fogni magamnak, akkor cselekedni kell. Nem voltam tapasztalatlan szűzies kislány... egy évig jártam Hectorral, persze, hogy volt ott más is, nem csak találkozgatások, meg csòkok. Egy 17 éves srác mellett kizárt lett volna, hogy semmi nem történik. Sőt, szerintem elkerülhetetlen, de ez már az én dolgom. Nem kell Jensennek mindent tudnia, még nagyon nem. Azt meg, hogy drogfüggőségben szenvedtem, meg a többi kétes ügyem... na azt nem is fogja megtudni, ebben biztos vagyok. Nem leszek bolond, minek mondanám el? Ki akarna egy tizenöt éves csajjal járni, akinek ilyen élete volt? Hamar meguntam az álldogálást, s odamentem egy futògéphez. Ötös fokozatra állítottam, majd feltettem nki eg kérdést, a csillogò mosolyom kíséretében.
-Ha a gyilkos idetéved, ugye megvédesz?- kérdezem, ártatlan pillantással.