Rosie Fox ~ készül

sweet as a machine gun

az engem bemutató tankönyv

Becenév: Rosie
Születési hely/idő: 1995. január 30, Anglia, London
Kor: 16

...akik nem tudom hogy várnak e otthon

Apa: Andrew Fox, 42. Jó a kapcsolatunk, de sosem álltam hozzá közel. Egy munkamániás rendőr, aki mindig is hihetetlenül szigorú volt. Neki a "jó" sosem elég, elvárja hogy a legjobb legyek, akármiről is van szó. Az iskolának hála keveset látom, de mikor otthon vagyok is leginkább csak vacsoránál találkozunk, de akkor sem szoktunk nagy beszélgetéseket tartani.
Anya: Daphne Fox, 41. Ő is van olyan szigorú mint apa, talán egy hangyányit megértőbb. Nem mondok el neki mindent, de vele legalább hajlandó vagyok szóba állni, már ha a heti pár sms és pár szavas telefonbeszélgetés még a beszélőviszony kategóriába tartozik.
Testvérek: Eric Fox, 15. Egy vakarcs, akinek jobb dolga sincs, mint megkeseríteni az életem. Nem egyszer tapasztalta már, hogy amit kapok azt többszörösen adom vissza, de még így is tovább csinálja. Sosem vallanám be, de ettől függetlenül szeretem, elvégre mégis az öcsém.
Párkapcsolat: -

itt egy kis megtanulnivaló

Csoport: Pom-pom lány
Rang: The True
Tanulmányi átlag: 4.8
Osztály: 11
Szeretem: éjszaka; zongorázás; lányos sorozatok; rock zene; flört; eper; London; eső; rajzolás; irányítani a dolgokat; tenger; repülés(mikor a levegőbe dobják pom-pom edzésen vagy meccseken); fizika; kémia; matek
Utálom: pókok; giccs; magány; sütőtök; szabályok; zsíros ételek; lúzerek

Személyiség

Még az elején le szeretném szögezni, hogy nem vagyok egy egyszerű eset, így kiismerni is szinte lehetetlen, nem hogy körülírni a személyiségem. Egy báránybőrbe bújtatott farkas vagyok. Két különböző dolog, hogy milyen vagyok igazából, és hogy ebből mennyit mutatok meg mások előtt. Legtöbbször egy mosolygós, életvidám, tipikus pom-pom lánynak tűnök, tele energiával, akinek a jókedvét lehetetlen elvenni, önbizalomhiányban sem szenved és a pasik bomlanak utána. Megfelelek szinte az összes hajrálányokról szóló sztereotípiának. A lúzereket jobbik esetben levegőnek nézem, de ha az acél idegeim ellenére kiprovokálják a dühöm, akkor garantálni tudom, hogy nem lesz több nyugodt éjszakájuk. Mániákusan törekszem a tökéletességre. Nem csak külsőmnek kell mindig kifogástalannak lennie, de a jegyeimnek és bárminek aminek neki fogok, annak is a lehető legjobbnak kell lennie. Mindig is sokat vártak el tőlem a szüleim, így belém rögzült, hogy megfutamodás nélkül, minden kitűzött célomat elérjem, és hogy mindenben az első legyek, akkor is, ha nem egy igazi versenyről van szó. Az én szememben minden egy fajta verseny, amit meg kell nyernem.
Találékonynak mondhatom magam. Jó logikával és gyors észjárással lettem megáldva, többek szerint érettebb vagyok a koromnál. Mindent kétszer is átgondolok, csak ritkán megyek bele hülyeségekbe egy fejben gyorsan legyártott pro/con lista nélkül. Az órákon könnyen megtanulok mindent, otthon elég párszor átolvasnom a tankönyveket, utána pedig ha álmomból ébresztenek fel is tudom az anyagot. Igaz, ezzel könnyen összetörhetem a pom-pom lányokról alkotott képet, de vinni akarom valamire az életben, ezért sokat tanulok. Nem elégszem meg a “főállású háziasszony” és hasonló címekkel, nagyobb dolgokat akarok elérni.
Nem nézik ki belőlem, hogy “Miss Tökéletes” valaha is lázadna, pedig már nem egyszer szöktem ki éjszaka az ablakból kimászva, karöltve a nem túl jó hírnevű iskolatársaimmal, és a szabályellenes csínyekben is benne vagyok. Alapjáraton megfontolt vagyok, de néha ki kell engednem a gőzt, különben megbolondulok. Sosem gondolnák rólam, hogy ha úgy adódik, örömmel keserítem meg mások életét és átgázolok azokon, akik az utamban állnak. Könnyen manipulálom az embereket, utána pedig úgy irányítom őket, mint a bábokat. Nem vagyok egy zsarnok, de van amikor ugráltatok másokat, csak hogy erősebbnek és felsőbb rangúnak érezzem magam tőle. Nem vagyok valami kedves sem, és ha valaki rám gondol, nagy esély van rá, hogy a jól ismert gúnyos mosolyom és szarkazmusom jut eszükbe elsőnek.
A színészi képességeimért Oscar-t kaphatnék. A szüleim előtt egy kis angyal vagyok, akire büszkék és akiről a nap huszonnégy órájában áradozhatnak a rokonoknak. Csak a hozzám közel állók ismernek igazán, de nem könnyen lesz valaki a haverom helyett igazi barátom. Megválogatom kikkel vagyok jóba, hiszen “madarat tolláról, embert barátjáról”. Velük egyáltalán nem vagyok gonosz, sőt. Törődő, kedves, segítőkész, bla bla bla. Minden, ami másokkal sosem lennék.

Külső

A külsőmön is megmutatkozik a legtöbb, pom-pom lányokra jellemző tulajdonság. Vékony, magas, nőies alakom van, látszik rajta, hogy nagy igényt fordítok rá, de mégis milyen lenne egy duci hajrálány? Hullámos, viszonylag hosszú, aranyszőke hajjal lettem megáldva, amit a hangulatomtól függ hogy hordok. Szurkolás és edzésekkor lófarokban, máskor leengedve egyenesen. Néha reggeli macera, és órák tükör előtt töltése nélkül hagyom, hogy a rakoncátlan tincsek a hátam közepéig omoljanak, de van amikor laza kontyba fogom, vagy még több hullámot teszek bele. Egy szóval hangulatfüggő, hogy hordom a hajam.
Mindig is nagyon ügyeltem a megjelenésre, kicsi korom óta alkalomhoz illően öltözködöm. Nem követem a divatot, inkább diktálom, de nem akarok nagyképű lenni. Kényes vagyok a higiéniára, így két nap nem veszem fel ugyan azt a ruhát mosás nélkül. A szekrényemben leginkább szűk és merész cuccokat lehet találni. Kerülöm az élénk színeket, a piros, lila, kék és fekete göncöket preferálom. A bőrdzsekijeim szentek, talán belehalnék ha eltűnne egy. Messzire elkerülöm az igénytelen ruhákat, mint például a bő melegítőnadrágok és kinyúlt pólók. Ritkán hordok olyan cipőt, amiknek nincs sarka. Azokat nem a férfiaknak gyártották!?
Kerülöm a sok sminket, alapozót és felesleges vackokat sosem kenek az arcomra. A természetesség híve vagyok, a szemceruza és szempillaspirálon kívül ritkán hordok többet, csak különleges alkalmakkor.

születésemtől a mai napig, vagy egy pár pillanat az életemből

Írd le az életedet, vagy írj egy szerepjátékpéldát karaktered szemszögéből. Legalább 400 szó legyen.